Az OTT kifejezéssel egy tárgy vagy egy hely hozzánk való viszonyát határozzuk meg. Használjuk ugyanakkor a megérkezés várakozásának kifejezésére is, amikor egy helyre tartva, amit már várunk, nem sokkal előtte felkiáltunk, hogy “ott vagyunk”! OTT lenni valahol, valóban jelen lenni teljes énünkkel egy fizikai helyen vagy szituációban ma már nem egy olyan magától értetődő állapot, mint régebben lehetett.

Hova érkezünk a kiállítás nézőpontjából? Sibitka Anna festményein az otthon alternatíváit láthatjuk. Külső és belső helyszíneket járva végig mutat be ikonikus lehetőségeket arra, hogy milyen általunk választott lakótérbe helyezkedünk. Otthonunk rólunk mesél: ahogy mi magunk is alakítjuk, szépítjük azt, ugyanúgy, az otthon fonalai is behálózzák belsőnket, meghatározzák hangulatunkat, hosszútávon pedig szokásainkat és személyiségüket is formálja, személyes és társadalmi identitásunkra is hatással van.

A Sibitka festményein megjelenő vidéki Kádár-kockák meghatározó jellemzője a homlokzat és az előkert kialakítása, amely egy korszak építészeti hagyományán túl, sematikus jellege mellett lakója identitását is kifejezi. Ha beljebb megyünk, megismerhetjük a tulajdonos belsőbb érzéseit, vágyait is. Ez olyan, mint amikor egy emberhez közelebb kerülünk, és a belső, akár álcázott tulajdonságait is megtapasztalhatjuk.
Az otthon mindenképp egy intim tér, ahova beengedni valakit felér egy önvallomással. Sibitka művein a Kádár-kockák legbelső tereihez, a fürdőszobákhoz is közelebb kerülünk, amelyek az ott élők számára a rutin és az elvonulás pillanatainban egyaránt helyszínül szolgálnak. Ezekben a terekben gyakran ablak sincs a külvilág felé, csupán egy ajtó a család közösségi tereiként szolgáló szobához és konyhához, azokon keresztül pedig az udvar irányába. A fürdőszoba funkcionalitása miatt talán a legkevesebb figyelmet kapó tér, sokaknak azonban az elvonulás és a pillanatnyi magány helyszíne.

____

The term  "THERE" defines the relationship of an object or place to us. It is also used to express the anticipation of arrival—when we are approaching a long-awaited destination and exclaim just before reaching it: "THERE we are!" To be THERE somewhere, to be truly present with our whole self in a physical place or situation, is no longer as self-evident a state as it may once have been.

From the perspective of the exhibition, where do we arrive? Anna Sibitka's paintings show different types of homes. By exploring both exterior and interior spaces, she presents iconic alternatives for how we position ourselves within a chosen living environment. Our home tells a story about us: just as we arrange and decorate it, so too do its threads weave through our inner world, influencing our mood, shaping our habits and personality over time, and affecting both our personal and social identity.

The rural Kádár cube houses depicted in Sibitka’s paintings are characterized by the design of their façades and front gardens. Beyond their architectural style, these features also serve as expressions of the residents’ identity. Stepping inside, we gain insight into the owner's inner feelings and desires. It is like getting closer to a person and experiencing their inner, even carefully masked traits.

Home is, above all, an intimate space; allowing someone into it is akin to a personal confession. In Sibitka’s works, we are getting access to the most private interiors of the Kádár cubes—specifically, their bathrooms. These spaces serve both routine activities and moments of retreat for their inhabitants. Often, they lack windows to the outside world, connecting only through a door to the shared family spaces of the living room and kitchen, and beyond them, to the courtyard. Despite its functional nature, the bathroom is perhaps the least noticed space in the home, yet for many, it remains a site of solitude and withdrawal, offering a rare moment of solitude.