„Hurai Mihály az örök fregoli. Mindig odateszik, ahol a legnagyobb szükség van rá. […] Ez az ember képtelen rosszul dolgozni.” (RUHÁZATI MUNKÁS, 1968, 12. ÉVFOLYAM 2. SZÁM)
Vigh Violetta egyéni kiállítása a termelékenység hajszájának nyelvi és vizuális leképezéseit vizsgálja. Fő inspirációs forrásai a magyar szocialista ruhagyári dolgozók munkakörülményeiről szóló korabeli sajtóanyagok, amelyek egy eredménytáblákkal, százalékokkal, fegyelmezett testekkel és versengéssel teli világot tárnak elénk.
A szocializmus gazdaságpolitikájában kiemelkedő jelentőségűek voltak a munkaversenyek, amelyek során a dolgozók rendszerint irreális, a gyakorlatban megvalósíthatatlan célokat kitűzve törekedtek a teljesítmény növelésére, a központilag megállapított norma több száz vagy ezer százalékkal való túlszárnyalására. A sztahanovista mozgalom után ma a végtelen haladás és a „bármi lehetséges” elve diktálja a tempót és generálja a versenyhelyzeteket. Mennyire játszik központi szerepet a verseny életünkben és hogyan alakítja identitásunkat? Hol a határvonal egészséges és egészségtelen versengés között? Milyen párhuzamok fedezhetők fel munka és versenysport között? Létezik-e egyáltalán egyéni teljesítmény?
A MUNKA/VERSENY kiállításon a vizsgált korszak szófordulatai, képanyagai és szimbólumai alakulnak át a kortárs teljesítményelvű társadalom abszurd metaforáivá. A művek ugyan mind a szocialista ruhagyári miliő egyes elemeiből építkeznek, de túlmutatnak a korszakon és a gyári munkakörnyezeten is – a késő modern munkaelvű és információs társadalmak teljesítményorientáltságára és általában a verseny természetére is reagálnak. Az egyes installációk és videómunkák a jutalmazás kultúráját, a motiváció formáit, a teljesítménymérést és a versenyhelyzetek általános dinamikáját tematizálják.
Vigh Violetta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média design mesterszakának végzős hallgatójaként a médiaművészet különböző formái és technológiái iránt érdeklődik, vizuális metaforákat keresve egy-egy jelenség, fogalom vagy történet kifejezésére. Közel állnak hozzá az interdiszciplináris és a kutatásalapú projektek, történelmi és szociológiai témák.
____
‘Mihály Hurai is the eternal fregoli. They always put him where he is most needed. […] This man is incapable of doing a bad job’. (RUHÁZATI MUNKÁS, 1968, VOLUME 12, ISSUE 2)
In her solo exhibition, Violetta Vigh examines the linguistic and visual representations of chasing productivity. Her main sources of inspiration are archive articles and news recordings about the working conditions of Hungarian socialist clothing factory workers, which reveal a world of scoreboards, percentages, disciplined bodies, and competition at the highest level.
Socialist emulations had outstanding importance in the socialist economy, during which workers typically aimed to increase performance by setting unrealistic, practically unattainable goals, surpassing the centrally determined norm by several hundred or thousand percent. Today, after the Stakhanovite movement, not the socialist emulations but the principle of unlimited possibilities and progress dictates the pace and generates competitive situations. How important is competition in our lives and how does it shape our identity? Where is the line between healthy and unhealthy competition? What are the parallels between work and competitive sports? Is there such a thing as individual performance?
In the exhibition ‘MUNKA/VERSENY’ (WORK/COMPETITION), the phrases and visual symbols of the examined era transform into absurd metaphors of contemporary achievement society. While the artworks are all inspired by the socialist clothing factory milieu, they go beyond the examined era and the problems of factory labour conditions – they also respond to the performance-oriented mindset of late modern post-work and information societies and the nature of competition in general. The video installation and the objects thematise the culture of reward, forms of motivation, performance measurement, and the universal dynamics of competitive situations.
Violetta Vigh, a graduate student of the Media Design MA at Moholy-Nagy University of Art and Design, is interested in different forms and technologies of media art, searching for ways to express a phenomenon, concept, or story in visual metaphor. She is interested in interdisciplinary and research-based projects, historical and sociological topics.
„Hurai Mihály az örök fregoli. Mindig odateszik, ahol a legnagyobb szükség van rá. […] Ez az ember képtelen rosszul dolgozni.” (RUHÁZATI MUNKÁS, 1968, 12. ÉVFOLYAM 2. SZÁM)
Vigh Violetta egyéni kiállítása a termelékenység hajszájának nyelvi és vizuális leképezéseit vizsgálja. Fő inspirációs forrásai a magyar szocialista ruhagyári dolgozók munkakörülményeiről szóló korabeli sajtóanyagok, amelyek egy eredménytáblákkal, százalékokkal, fegyelmezett testekkel és versengéssel teli világot tárnak elénk.
A szocializmus gazdaságpolitikájában kiemelkedő jelentőségűek voltak a munkaversenyek, amelyek során a dolgozók rendszerint irreális, a gyakorlatban megvalósíthatatlan célokat kitűzve törekedtek a teljesítmény növelésére, a központilag megállapított norma több száz vagy ezer százalékkal való túlszárnyalására. A sztahanovista mozgalom után ma a végtelen haladás és a „bármi lehetséges” elve diktálja a tempót és generálja a versenyhelyzeteket. Mennyire játszik központi szerepet a verseny életünkben és hogyan alakítja identitásunkat? Hol a határvonal egészséges és egészségtelen versengés között? Milyen párhuzamok fedezhetők fel munka és versenysport között? Létezik-e egyáltalán egyéni teljesítmény?
A MUNKA/VERSENY kiállításon a vizsgált korszak szófordulatai, képanyagai és szimbólumai alakulnak át a kortárs teljesítményelvű társadalom abszurd metaforáivá. A művek ugyan mind a szocialista ruhagyári miliő egyes elemeiből építkeznek, de túlmutatnak a korszakon és a gyári munkakörnyezeten is – a késő modern munkaelvű és információs társadalmak teljesítményorientáltságára és általában a verseny természetére is reagálnak. Az egyes installációk és videómunkák a jutalmazás kultúráját, a motiváció formáit, a teljesítménymérést és a versenyhelyzetek általános dinamikáját tematizálják.
Vigh Violetta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média design mesterszakának végzős hallgatójaként a médiaművészet különböző formái és technológiái iránt érdeklődik, vizuális metaforákat keresve egy-egy jelenség, fogalom vagy történet kifejezésére. Közel állnak hozzá az interdiszciplináris és a kutatásalapú projektek, történelmi és szociológiai témák.
____
‘Mihály Hurai is the eternal fregoli. They always put him where he is most needed. […] This man is incapable of doing a bad job’. (RUHÁZATI MUNKÁS, 1968, VOLUME 12, ISSUE 2)
In her solo exhibition, Violetta Vigh examines the linguistic and visual representations of chasing productivity. Her main sources of inspiration are archive articles and news recordings about the working conditions of Hungarian socialist clothing factory workers, which reveal a world of scoreboards, percentages, disciplined bodies, and competition at the highest level.
Socialist emulations had outstanding importance in the socialist economy, during which workers typically aimed to increase performance by setting unrealistic, practically unattainable goals, surpassing the centrally determined norm by several hundred or thousand percent. Today, after the Stakhanovite movement, not the socialist emulations but the principle of unlimited possibilities and progress dictates the pace and generates competitive situations. How important is competition in our lives and how does it shape our identity? Where is the line between healthy and unhealthy competition? What are the parallels between work and competitive sports? Is there such a thing as individual performance?
In the exhibition ‘MUNKA/VERSENY’ (WORK/COMPETITION), the phrases and visual symbols of the examined era transform into absurd metaphors of contemporary achievement society. While the artworks are all inspired by the socialist clothing factory milieu, they go beyond the examined era and the problems of factory labour conditions – they also respond to the performance-oriented mindset of late modern post-work and information societies and the nature of competition in general. The video installation and the objects thematise the culture of reward, forms of motivation, performance measurement, and the universal dynamics of competitive situations.
Violetta Vigh, a graduate student of the Media Design MA at Moholy-Nagy University of Art and Design, is interested in different forms and technologies of media art, searching for ways to express a phenomenon, concept, or story in visual metaphor. She is interested in interdisciplinary and research-based projects, historical and sociological topics.
Kiállító/Exhibiting artist:
VIGH Violetta
Kurátor/Curator:
VISKI Noémi
Dátum/Date:
2024. 02. 28 – 03. 21.
Megnyitó/Opening:
2024. 02. 27. 18:00
Megnyitotta/Opened by:
K. HORVÁTH Zsolt
Fotók/Photos:
GAÁL Dániel
Közreműködők/Contributors:
BÁLINT Júlia (kurátorasszisztens/ assistant curator); CSEH Dániel, ERHARDT Miklós, HALÁK László, PÁLFALUSI Attila, SZIRTES János, TASNÁDI József (külön köszönet / special thanks to)








